Elgondolkoztató ez a tábla, főleg a baloldali grafikon. 3 év alatt kétszer akkorára növekedett a "magunkfajták" (nem, nem a Morvai besorolás szerinti) vállára való buksihajtási hajlandóságunk.

Ezek szerint  a mind inkább  lezúduló tartalomhegyek elveszettségérzetet szülnek a netpolgárokban, minek hatására a monitor elé tolódott szociális térben ugyanúgy elkezdődik a biztonságkeresés, mint a való életben. Ilyeténképpen a görbe felfelé ívelése miatt jajozhatnak az eddigi monológra alapuló marketingmodellek, mert egyre inkább le lesznek székelve. 61% reflexből kizárja a hirdetéseket, bármennyire szép, erős és celeb mondja is azt, ha éri is egy impulzus, először a relatív  húsvér kisemberek véleményét kéri ki, mielőtt költene - ráadásul a felmérés 2 éves, a mai "olyat mint Te" statisztikák azóta csak emelkedhettek.

Mi is történt 5 éve? Elkezdtük magunkat bekötni a közösségi hálókba. Az eleinte még csak áhított nők/pasik képnézegető alkalmazásaként funkciónáló siteok azóta beleivódtak a mindennapjainkba. Ott mailezünk, szervezünk, kommentelünk, fórumozunk, fogadunk, vámpírharapjuk az ismerőseinket, virágot és sorozatgyilkost választunk magunknak, és így tovább; a hasznos featureök sora végeláthatatlan, ugyebár.  Az aktív életünk részben oda tolódott, kiölve belőlünk a maradék hajlandóságot is azirányban, hogy nyitottak legyünk a felénk érkező egyoldalú kommunikációra.

Osztani viszont szeretjük az észt, éppen ezért az erőre kapott online interakciós térben adam smithi manccsal toljuk felfelé a Word Of Mouth-t, bízván abban, hogy a 61% majd ránk hallgat, mikor. Szeretjük az embereknek megmondani a frankót, és azt az embert szeretjük igazán, amelyiknek meg is mondhatjuk, reagál rá, visszamondja a saját frankóját. Ugyanígy működünk a márkákkal kapcsolatban is. Mi van, ha a márka nem akar velünk szóba állni? Akkor kizárjuk, nem beszélünk róla, nem veszünk nála semmit, aztán majd vakarhajta a fejét. Nem most, vagy két hónap múlva.  Pár év múlva, de akkor nagyon.

Ti. arrogáns hirdetők: esetlenek vagyunk, sokmindenben bizonytalanok, de erősebbek  maguknál. De erre majd rájönnek maguktól;)