Ahogy azzal minden Nemzetközi-vel kezdődő szakon tanuló/tanult diák könyökkijövetelig tisztában van, létezik egy Jürgen Habermas nevű mindenes entellektuell. Rengeteg eszmefuttatásának egyike a legitimációs válság teóriája, ami dióhéjban annyit takar, hogy a XX. század mainstream politikai irányzatai (értsd: szocializmus, liberalizmus, konzervativizmus) köré szerveződött pártok konzekvensen túlígérik magukat, amit aztán jól nem teljesítenek, emigyen hiteltelenek lesznek, és nem marad más nekik mint az ellen peremével (értsd: kommunisták, genocid zsidók, fasiszták) riogatva kalapozni a szavazatokért. Az elvi síkon ábrázolt meseszép választási kampány hundertprozent megvalósítása és a kiégett nácizás között megannyi átmenet van, a Szabad Demokraták Szövetségének hála viszont megismerhettük a matematikai egyenes B végpontját a gyakorlatban is.
A cél "200 000 plusz egy szabad, demokrata szavazó" - mondja Fodor Gábor megnyugható könyvklubelnök orgánumon -, azaz a parlamenti küszöb biztos átlépése. A pártnál '98 óta ez a cél, azóta három tavaszi éjjel átimádkozták magukat rajta, előrejelzésileg félő azonban, hogy jövőre ennek a fele sem lesz meg, így tudatosítani kell azt. Volt hozzá lelket megérintő ATL kampány meg online survey, aminek köszönhetően ha többel nem is, annyival okosabbak lettünk, hogy ha sok ellensége van valakinek, ne rakjon ki nyitott kérdőívet, mert arra az élesítés pillanatában rácuppannak a gégnerek, és arcon csapják - majd az utálat arcon csapott személye még inkább hülyét csinálhat magából, grátiszban.
(szünet)
Jópár perce ülök és gondolkozom, hogy mit lehetne még róluk mondani, de nekik már tényleg mindegy. Elküldöm Habermasnak esettanulmányként.
