Jeleztem az előző postban egy EP választási kampányelemzés sorozat indítását, uccu neki. Kezdeném a jelenleg kormányzó jövőbeli vesztessel, a Magyar Szocialista Párttal. Fair play.
".... azért dolgozik, hogy a ........... értékeket képviselje." Ha lenne egy szlogengyártó webapi, amiről default kampányokat lehet pénzért letölteni a költségkímélés jegyében, hogy ne kelljen külön kampánycsapatokat létrehozni és fenntartani, valami ilyesmi lenne a légypapírnak szánt ingyenes demoverzió a "Szavazzon az ország sikerére" és az "Xné Y Z, az Ön képviselője" üzenetek mellett. Mondjuk azt, hogy nem egy Karl Rove.
Kísértetiesen emlékeztet a helyzet tavaly februárra, amikor is dübörgött a népszavazási kampányidőszak - ha már a gazdaság nem is -, népbarát narancsba és neolib kékbe borult Magyarország, a vörösök meg lapítottak mint szar a fűben. Szigetvári Viktor úgy vélte, ezt a szavazást nem lehet megnyerni (amiben valószínűleg igaza is volt), akkor tehát atévők legyünk, hogy jól beledugjuk a fejünket a homokba, hátha mire kivesszük onnan már százágra süt a tavasz és ez az egész dolog, hogy igen-e vagy nem-e, háromszor, köddé válik, Orbán Viktort puccsal leváltják az övéi, a 'csőcselék' pedig vizitdíjemelési népszavazásért tüntet a Kossuth-téren. Nem így lett. Jogos a kérdés persze, hogy egy ilyen volumenű protestszavazás végkimenetelébe, mint amilyen Gyurcsány Ferenc ellenében volt bő egy éve, faragott-e volna bármit egy aktív kampány? Sokat biztos nem, így azonban elég erős hitelességi csorbát szenvedett a reformerimidzs.
Mi történik most? Alig egy hónap és EP választás, a szociknak kint feszít az utcán pár plakátjuk, unalmasabbnál unalmasabb, javarészt ismeretlen pártmacákról Göncz 'Jobb a béke' Kinga listavezetésével, akik olyan célokért küzdenek, mint a magyar nemzeti értékek, vagy a magyar nők helyzete. Nők helyzete... ez olyan, mint amikor egy lesújtó eredményeket produkáló focicsapat kirúgás szélén táncoló edzője a játékosok megfelelő, de még jobbá tehető fizikumával próbálja megnyerni a szurkolók és a menedzsment bizalmát, miközben azok bólyák ellen sem tudnak megcsinálni egy alap kényszerítőt. A párt főbb kommunikátorai, így Mesterházy Attila vagy Lendvai Ildikó pedig amikor csak tehetik hallgatnak az EP választásokról.
Az érem másik oldalán ha valakiknek, akkor a szocialista képviselőknek mindig is megvolt a pozitívumok kiemelésének képessége, a népszavazáskor magas részvétel miatti demokráciaünnep volt a 15% körüli nemek aránya, a recens Szili fiaskó után pedig az volt az emelt fővel vesztés alapja, hogy az egyébként kifejezetten népszerű házelnökasszony a párt országos népszerűségi adatait duplázva kétharmad-egyharmaddal kapott ki.
Időtlen idők óta húzódik a Szocialista Párt önértelmezési tusája, sorra ütik fel a fejüket balhék amik miatt olyan hiteltelenek lettek, hogy nincs az a mértékű mesterkélt Orbán-fóbia ami azon segítene. Mindig azt hisszük, hogy nincs nekik lejjebb, és mindig van. Következőre egy hónap múlva ilyenkor lesz nekik, ha előbb nem.
Kérdem én, akkor miért nem lehet egyszer egy tökös, provokatív kampányba beleállni? Miért nem lehet az ellenzék populista hangnemének a nyílt színen nekimenni? Miért nem jön ki a király meztelenül legalább megpróbálni igazolni a koronáját?
Kampányoldalnak készíteni egy kopogtatócédula leadási tájékoztatót persze olcsóbb.