"Thanks fo' ya'll showin up... I'M OUT BITCH!" - mondja Dave Chappelle.

És most ez van: köszi, hogy itt voltatok, ez a blog ennyi volt. Van bennem hiányérzet, mert lehetett volna több, jobban neki veselkedhettem volna, több energiát fektethettem volna a social networkös bekötésére, ha már állandóan arról beszéltem. Nem tettem, amit kézenfekvő ilyenkor az időre fogni, de én inkább úgy fogalmaznék, hogy átalakultak a prioritások az életemben, bejött egysmás ami miatt minimálon, nem az azt megillető koncentrációval tudnám üzemeltetni a Danteraktívot, ami végülis vagy így, vagy úgy de bennem gyűlő frusztrációhoz és színvonaltalan postokhoz vezetne. Másrészt pedig még nem is érzem magam szakmailag olyan felkészültnek, hogy hitelesen tudjak vezetni egy kommunikációs blogot, még ha gonzoként van pozíciónálva sem, ilyenkor meg ugyebár előjön az "inkább szex közben szívroham, mint lassú fájdalmas halál" tétel, jobb egy huszárvágással pontot tenni az i-re (esetemben hosszú í-re, akkor meg vesszőt).

Köszönet azoknak akik Velem tartottak az elmúlt fél évben, hisz az Indablog statisztikák szerint voltatok szép számmal, remélem néha el is gondolkoztattak a gondolataim, azok meg arra voltak. Írni fogok mert szeretek, lesznek hip-hop kritikáim a Kultblogon "gringow" néven (ilyen alteregóval zenélgetek és osztom az észt zenéről), illetve polgári nevemen, Kollár Dánielként (ezt édesanyámék adták) fel-fel tűnök a PR Heraldon, ami az utóbbi időben csücsült, de talán erőre kap újra ezentúl, kötetlenebb formában.

Szép nyarat mindenkinek, most pedig töröljetek az RSS feedből;)