Régi kedvencem ez az angol TCK, szép és szofisztikált átkötés két homlokegyenest más társadalmi csoport között. Évekkel ezelőtt láttam egy LTJ Bukem fellépés videójában MC Conrad pólóján virítani az URLt, egyből fel is mentem rá. Minap futottam bele ismét a bannerébe a Goodlooking Records honlapján, úgy voltam vele megér egy posztot.
Vajon létezik-e olyan dolog a világon, ami kortól, nemtől, vallástól, bármitől függetlenül mindenkinél központi szerepet játszik az életben? (Létezik.) Személy szerint egy volt osztálytársnőmre emlékszem, aki nem szeretette a zenét, mert a húga sokat hallgatta azt és ez annyira idegesítette, hogy élből irtott mindenféle kicsit is koncepciózusan szóló neszt a környezetében, de nincs statisztika hibahatár nélkül, úgyhogy esetünkben Ő az. A zene tehát ilyen dolog, beszéljünk önjelölt wagnerlegitim elitistákról, bugyorgatyás rapperekről, lehányt pólójú ősrockerekről vagy azokról, akiknél mindegy mi csak iPhoneról szóljon: saját-közös érték. Innentől kezdve remekül passzol a kicsit megfáradt 'mások vagyunk, de mégis egyek' vezérfonalra.
Nade mitévők legyenek a süketek? Ugyanis a dontlosethemusic.com néhai előzetes reményeimmel ellentétben nem egy liquid drum'n'bass portál, hanem a londoni Royal National Institute for Deaf People civil szervezet social education micrositeja. Egy pont elég tartalmú légypapír, hasznos funkciókkal - pl. surveyn keresztül megtudhatod, hogy egészségesen használod-e az mp3 lejátszódat - felvértezett honlap, DJkkel, MCkkel, kiadótulajokkal celebendorseoltatva (úgy érzem ezzel bekerülhetek a hunglish szótárba), letisztult közösségteremtő lehetőségekkel. Semmi arcbamászó füldugósales, agresszív adatbegyűjtés meg ezerfontos konferenciameghívó, csak pár link, például az eleddig néhány száz főt számláló Facebook csoportjukra. Nyílvánvalóan a közösségi építkezés miatt indultak el az új hirdetések is. Lényegretörő minimalizmus, pont mint az elmúlt évek elektronikus zenei trendjeiben.
Van abban valami magával ragadó, ahogyan a süketek szövetsége beszélget a megelőzésről velünk, önmagunkat dobhártyánk szempontjából sebezhetetlennek gondoló, féktelen elektronikus zenei fogyasztókhoz. Ez a kampány képes arra, hogy széles körben szisszentse össze az emberek elméjét egy lételem elvesztésének képén keresztül, márpedig az összes társadalmi üzenet ezt akarja, mégis nagyrészük teljesen impotens erre. Még az sem bosszantana, ha kereskedelmi szálak bújnának meg ezen az oldalon, úgy is zseniális lenne, viszont még erről sincs szó.
Csillagos öt, ha az Egyesült Királyságban fizetnék adót, annak szabad felajánlási része az RNIDhez vándorolna.
